Biztosítások
Bizt. feltételek
Műtárgybiztosítás
Kárrendezések
Észrevételek
|
| Építési Hibák |
Megállapítható, hogy hiába fejlett a magyar egyetemi mérnöki képzés, - vannak kiválló szakembereink,
ha az építési vállalkozók a legolcsóbb megoldásoknak engedve nem tartanak be alapvető építési szabályokat. Tovább súlyosbítja a helyzetet,
hogy Magyarországon (és a világon sok helyen) szakirányú végzettség nélküliek vállalkoznak az Ön vagy mások lakásának iparszerű
felépítésére. Ezen vállalkozók egyre több és több esetben alapvető építési szabályok - netán építészeti alapfogalmak - ismeretének teljes
hiányáról mutatnak szomorú képet. Szigetelési hibák, alkalmatlan páraszigetelés, hőhidak, dilatáció okozta repedés, elégtelen minőségű
építőanyag, rosszul rögzített nyílászárók jellemezhetik a profitot egyetlen szempontnak tekintő vállalkozók munkáját. Cégünk 20 év biztosítási
gyakorlattal támogatja az építési hibák szakszerű kárrendezését. Ehhez a bemutatott iratok és helyszín alapján keresetet fogalmazunk meg.
Szakértőket hívunk és a helyes irányba tereljük (mielőbbi polgári egyezség, vagy eljárás) az ügymenetet. Segítségünkkel megteheti az első
fontos lépéseket. Amennyiben Ön bármilyen jogos szavatossági kárral hozzánk fordul, az esetben a kárigény előkészítésén túlmenően segítünk
a kárigény érvényesítésében.
Rendelje meg a kárigény előkészítését, amíg az elévülési időn belüli a kár.
|
Lukács Attila okl. építész üzemmérnök |
| [ Tovább a kárbejelentésre ] |
|
 |
| 1173. augusztus 9-én kezdték el építeni a Pisai Ferdetornyot. Az 55 méter magas
építmény 1350-ben készült el és agyagos talajra épült. Ez okozta a folyamatos dőlést. A legutóbbi időkig a 4 és fél méteres elhajláson
túl az épület legfelső pontja évente 1 mm-t távolodott a merőlegestől. Az épület az utóbbi időben annyira ferde lett, hogy fennállt
az összedőlés veszélye. A tornyot ezért 1990 januárjában lezárták a látogatók elől, majd a stabilizációs munkák végeztével 2001. december
15-én nyitották meg újra. Azóta a dőlés megállt. Ehhez az altalajt számítógépes elemzésnek (végeselemek módszerével) vetették alá, majd
megváltoztatták a szerkezetét. Több mód is kínálkozott a dőlés megakadályozására: talajstabilizátor beinjektálása, talaj kiemelés a
dőléssel ellentétes oldalról, illetve talaj leterhelése a Ferdetoronytól meghatározott irányban és távolságban. Ezekből választották ki
a legmegfelelőbbet. Végeredményben a torony nem dől tovább, köszönhetően a statikusoknak illetve építészeknek... |
|